женская одежда украина женская одежда киев женская одежда харьков женская одежда интернет магазин женская одежда одесса женская одежда купить
http://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/1-1_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/10-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/11-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/12-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/13-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/14-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/2-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/3-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/4-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/5-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/6-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/7-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/8-2_resize.jpghttp://haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/9-2_resize.jpg

Üdvözöljük a Haszmann Pál Múzeum honlapján!



A nagy kapun belépve az udvarra, mindenki megtorpan egy pillanatra, hiszen szeme elé tárul egy gyönyörű park szinte közepén a nemesi udvarházzal, kúriával, tőle jobbra a szabadtéri múzeum, beépített székely házakkal, balra a temető

  

Néhai Haszmann Pál és néhai Haszmann Pálné Cseh Ida, a múzeum alapítói, mindig előszeretettel beszéltek a hozzájuk közel állóknak arról, hogy miként született meg a múzeumalapítói gondolatuk, elhatározásuk. Erre rákérdezve Haszmann Pál beszélt arról hogyan lett szerelmese a régi tárgyaknak, örömmel mesélt a Székelytamásfalván eltöltött vakációs éveiről. 1902-ben született a Kommandó melletti Gyulafalván, de nyarait nagymamájánál töltötte, Székelytamásfalván, ahol volt neki egy alkalmas rejtekhelye, egy sütőkemence padlása, ahova már kisgyerek korában gyűjtögette össze a faluból a díszített tárgyakat, olyanokat, amelyek neki, mint gyermeknek megtetszettek. Ő ott magának egy kis „múzeumot” rendezett be. De milyen a sors, egy nagypénteki napon a nagymamája kalácsot akart sütni, behevített a kemencébe, s egy kipattant szikrától leégett az egész sütőház, gyűjteményestől együtt, csak a vastárgyak maradtak meg, de aztán ő igyekezett pótolni ezeket. Talán addig, a gyerekkor álomvilágába vezethető vissza az ő szeretete a tárgyak iránt, a múzeum gondolata is akkor, ott, az 1910-es években fogant meg a szívében. Később pedagógus családba házasodott be, feleségül vette néhai alsócsernátoni Cseh Idát, Cseh Lajos igazgató-tanító leányát, az 1930-as évek elején. Közben sose hagyott fel azzal a gondolattal, hogy bizony az itt kallódó értékeket megmentse, összegyűjtse. Gyűjtötte is a tárgyakat, már alig lehetett járni tőlük a csernátoni lakásukban. S aztán tovább érlelődött bennük a gondolat, hogy ezt meg kell mutatni másoknak is, valamit kell tenni vele, létre kell hozni egy múzeumot. Ebben a gondolatban őt sokan támogatták. Az ebek harmincadjára hagyott Damokos Gyula-féle udvarházat és kertjét megkapták az akkori állami vezetőktől és létrehozhatták ezt az intézményt Csernátonban. 1973. február 25-re tehető a nyitás időpontja, és ’73 nyarára már az is megfogalmazódott, hogy ide be lehet telepíteni a székely népi építészeti emlékek közül egy-egy székely háztípust, egy malmot, székely kapukat, amelyek pusztulásra ítéltettek, a méhészkedés tárgyi emlékanyagát, be kell mutatni egy régi temetőképet, hiszen metamorfózisát éli a régi temető is. Néhai Haszmann Pál szorgalmazta azt is, hogy a termelő szövetkezeteknél található a sok régi mezőgazdasági szerszám és gépanyag, azt is meg kell menteni. Ő fogalmazta meg azt, is hogy nemsokára a régi a házakból száműzik az öntöttvas kályhákat, hiszen divatossá vált a csempekályha, a régi fölöslegessé válik, kidobják, egy szép gyűjtemény lehet belőle. Valamikor ez majd számot adhat a magyar öntöttvasművességről, az öntőműhelyek a múltjáról.

 

És gyűlt és gyűlt a tárgyi és szellemi anyag…

 

A kilencvenes évek elején többekben megfogalmazódott, hogy ez a múzeum immár az ő nevén éljen tovább.

Azért, hogy a múzeum ne holt tárgyak intézménye legyen, megalakult 1973-ban a Csernátoni Népfőiskola és a Bod Péter Közművelődési Egyesület is, melynek égisze alatt magjelent a Csernátoni Füzetek közművelődési kiadvány is. A Népfőiskolában folyamatosan azóta is hagyományos népi mesterségeket, elsősorban a fafaragás ősi mesterségének csínját-bínját és a bútorfestés gyönyörű motívumkincsét, sok hasznos régi mesterség fortélyait sajátíthatják el az alkotó fiatalok. Egy idényben itt több mint 600 fiatal fordul meg, találkozva egymással a történelmi Magyarország minden szegletéből és a nagyvilágból.

View the embedded image gallery online at:
http://haszmannpalmuzeum.ro/#sigFreeId1aa4a585a1